Ősblogok: a 2001 óta írt online naplók

2010 elején a magyar blogok többsége két-három éves. Sokan a 2005–2006-os hullámban indultak, amikor hirtelen mindenkinek lett blogja, és sokan abba is hagyták, amikor jött a következő újdonság. Van azonban egy maroknyi oldal, amelyik már 2001 körül is élt, amikor a „blog” szót itthon még magyarázni kellett. Őket hívjuk ősblogoknak.

Miles

A Miles az egyik első hazai online napló. 2001 óta olvashatók benne Miles, a barátai és a kollégái írásai. Az egyik fő témája a marketing. Külön sorozat foglalkozik a legrosszabb reklámfilmekkel, ami egy szakmabelitől nem kis bátorság. A blog ma is hetente több ezer olvasót hoz, és ez kilenc év után nem magától értetődő.

Nem a Miles az egyetlen ilyen napló, de jól mutatja, mi kell a hosszú élethez.

Mitől marad meg egy blog?

Saját hang. A régi naplókban nem a téma a közös, hanem az, hogy az első bekezdésből tudod, ki írja. Ezt nem lehet egy sablonnal beállítani. Évek alatt alakul ki, és ez az, ami miatt az olvasó visszajön.

Egy téma, amelyhez a szerző tényleg ért. Aki a saját szakmájáról ír, annak sosem fogy el az anyag. Minden héten történik valami, amit a kívülálló nem lát, a bennfentes pedig szívesen elmesél.

Türelem a csendes időszakokhoz. Minden hosszú életű blognak voltak hónapjai, amikor alig jelent meg benne valami. A különbség az, hogy a szerző nem zárta be, hanem amikor újra lett mondanivalója, ugyanott folytatta.

Az ősblogok titka nem a gyakoriság, hanem az, hogy kilenc év után is ugyanaz az ember ír bennük.

Közösség, nem közönség. A korai blogok olvasói gyakran maguk is blogot írtak. Kommentben válaszoltak, a saját oldalukon vitatkoztak tovább, és a blogroll-listákban egymásra mutattak. Ez a háló ma is tart, akkor is, ha közben a felét már nem frissítik.

Mit tanulhat ebből, aki most kezd?

• Ne a látogatószámmal kezdd, hanem azzal, hogy miről tudsz többet írni, mint bárki más.
• Egy rossz hónap még nem a blog vége.
• Az első száz olvasód többet ér, mint a következő ezer: tőlük tanulod meg, mire figyelnek.

Az ősblogok közül sok elhallgatott, de a legjobbak a webarchívumban és a régi blogrollokban ma is ott vannak. Érdemes visszalapozni bennük. Kiderül belőlük, hogy a blogolás lényege 2001 óta alig változott: valaki ír, és valaki elolvassa.